Mezőgazdasági és agrár csarnokok

Mezőgazdasági épületek – speciális funkció

Épületek, létesítmények megvalósítása mindig valamilyen céllal, bizonyos funkciók kiszolgálására történik. Ezért érdemes általánosságban összefoglalni az épületek végleges kialakítását befolyásoló legfontosabb tényezőket (a teljesség igénye nélkül):

  • építtetői igények: funkció, esztétika, várható élettartam, bekerülési és üzemeltetési (fenntartási) költség
  • szakhatósági követelmények (Európai Uniós hatályú, országos, helyi), pl. városépítészeti, beépítési szempontok műszaki követelmények (építésügyi jogszabályok, rendeletek, szakmai szabványok, stb.)
  • rendelkezésre álló építőanyagok, építési termékek, technológiák építési helyszínnel és kivitelezéssel összefüggő helyi szempontok (pl. talajviszonyok, időjárási ill. környezeti hatások, kivitelezési technológia és idő, gépigény, stb.)

Az előzőekben felsorolt számos feltétel között vannak kötelezően betartandó és vannak rugalmasabb, és bizonyos esetekben akár egymásnak ellentmondó szempontok is, ezért minden esetben egyedileg kell meghatározni azt a műszaki tartalmat, amely – még ha kompromisszumok árán is – valamilyen elvárt színvonalon képes megfelelni valamennyi kívánalomnak, azaz végül minden szempontból elfogadható. Ennek a sokrétű feltétel-rendszernek való megfeleltetés műszaki megfogalmazását hívhatjuk „tervezésnek”. Nagyon fontos ezért, hogy minden épület megfelelő műszaki színvonalú és gazdaságos megvalósítása csak megfelelő szintű egyedi tervezés alapján történhet. A mezőgazdasági ágazatban folyó tevékenységek alapvetően határozzák meg a létesítendő épületekkel szemben támasztott követelményeket, ezért az ilyen jellegű épületek tervezésekor szinte minden esetben a funkció minél gazdaságosabb kiszolgálása a legfontosabb, ez a döntő szempont, az egyéb feltételeket ehhez kell hozzáigazítani. Az épület esztétikus megjelenése például a mezőgazdasági csarnokok esetén legritkább esetben legritkább esetben kritikus pont. Ugyanakkor az épület műszaki megfogalmazásánál ugyanúgy fontos kellő figyelmet fordítani az épület optimális szerkezeti kialakítására, mint a beépítetett anyagok kiválasztására és minőségére, annak érdekében, hogy a fő célt, a funkciót tartósan, hosszú távon biztosítani tudja az épület. A mezőgazdasági épületek funkcionális követelményeit minden esetben a konkrét technológiai folyamatok (pl. növénytermesztés, gyümölcstárolás, állattartás, feldolgozás stb.) határozzák meg. Általános követelmény szokott lenni a technológia által igényelt nagyobb méretek megvalósítása, nagy fesztávok áthidalása, valamint a minél gyorsabb és egyszerűbb kivitelezés, hiszen szigorúan igazodni kell az agrár tevékenységek időbeli ütemezéséhez. További speciális követelményeket támasztanak a mezőgazdasági munkavégzésből származó egyedi környezeti igénybevételek (pl. ammónia-tartalom, kipárolgó vegyületek, esetlegesen agresszív kemikáliák stb.), amelyek helyes figyelembevétele az épülettervezésben, a megfelelő építőanyagok kiválasztásában csak technológus és szaktervező bevonásával történhet meg.

Mezőgazdasági csarnok típusok

Gabonatároló
A gabonatároló, ömlesztett szemes termények, gabonák horizontális tárolására (vízszintes síkú) alkalmas csarnoképület.
A terménytároló-csarnokok szükséges méretét (szélesség, hosszúság, belmagasság, tetőhajlás szöge) befolyásoló legfontosabb tényezők az elvárt tárolási mennyiség (kapacitás) légköbméterben illetve tonnában – a tárolt szemes anyagok természetes súrlódási szöge – a ki- és betárolás technológiai megoldása, a mozgatási igények határozzák meg. Egy átlagos, 30x60m alapterületű, 6m-es ereszmagasságú, egyhajós gabonatároló épület kapacitása kb. 12 000m3, ami terményfajtától függően kb. 8 500-10 000 tonna mennyiségnek felel meg. A főtartó szerkezet az épület méreteihez igazodva egyedileg méretezett, optimalizált méretű, változó keresztmetszetű acél keretszerkezet. A tárolt szemes termény oldalnyomásának felvétele érdekében az épület kerületén végigfutó 4m magas vasbeton szögtámfal készül,amely az épületen belüli manipulációs, anyagmozgatási műveletek hatékonysága, gépesíthetősége miatt célszerűen az acél keretoszlopokon belül helyezkedik el. A tetőszerkezet és a támfal feletti külső térelhatároló fal hosszirányú másodlagos tartókból (tetőszelemen, falvázgerenda) és ahhoz tömítőalátétes önfúró csavarokkal rögzített egyrétegű trapézlemezekből készül. A tetőlemez belső felülete ún. filcbevonatos, amely az acéllemezen belül kicsapódó pára megkötésére szolgál, megakadályozva a tárolt anyagra csepegését.

Géptároló nyitott szin
A mezőgazdasági munkagépek, szállítóeszközök, járművek, esetleg mozgatható technológiai berendezések fedett tárolására alkalmas csarnokszerkezetre, szinte minden, agrár szektorban tevékenykedő vállalkozásnak szüksége van. Az épület szükséges méreteit (szélesség, hosszúság, belmagasság) természetesen az ott tárolt gépek mérete, mennyisége és mozgásigénye határozza meg. A főtartó szerkezet egyedileg méretezett, optimált méretű acél keretszerkezet, amelyre tűzihorganyzott acél tetőszelemen és egyrétegű acél trapézlemezes tetőfedés készül, a csapadék és a napsugárzás közvetlen hatásától megóvva a tárolt gépeket. Oldalfala nincs, nyitott (ún. „nyitott fedett szín”), ezért nedvességre, párára nem érzékeny gépek, eszközök tárolására szolgál, viszont az állandó átszellőzés miatt nem kell számítani folyamatos nedvesedésre, gyorsan ki tud száradni a tető alatti tér, és a tárolt anyag is. A külső csapadékvíz elvezetése ereszcsatornával és a kifolyási pontokon egyszerű vízlevezető lánccal történhet. Az aljzat, a padlószerkezet tervezésekor figyelembe kell venni a tárolt gépek, munkaeszközök súlyát és a kültéri hatásokat (nedvesség, fagyás lehetősége, stb.).

Sertéshízlaló
Az állattartó, tenyésztő, nevelő épületek kialakításánál, méreteinek meghatározásánál igaz talán a legkötöttebben az, hogy a folytatott tevékenység, a szükséges technológia határozza meg az építészeti, épületszerkezeti megoldásokat, lehetőséget. Az épületben tartott, nevelt tenyészállatok fajtájától, korától függően megtervezett technológiához hozzátartozik többek között az etetés-itatás, a takarmánytárolás, a trágyakezelés, a fűtés- és szellőzés technika, stb., amelyek döntő módon határozzák meg az épülettel szemben támasztott igényeket. További specialitás az állattartó épületeknél az agresszív, pl. ammóniatartalmú szilárd vagy páraként a levegőben is meglévő korrozív közeg, amely szintén jelentős hatással van a megfelelő és helyes épületszerkezeti kialakításra és anyagválasztásra. Egy átlagos, lagúnás rendszerű sertéshizlaló épületet 22,3x67m alaprajzi méretű (~ 1 500 m2 teljes alapterületű), kb. 1 500 – 2 000 férőhelyes. Építészetileg az épületben középen helyezkedik el egy keresztirányú, szélesebb fő közlekedő folyosó, ahonnan mindkét irányban 2 hosszirányú közlekedő nyílik, ahonnan a sertéstartó kutricákkal kialakított tartástérre való bejutás hatékonyan megoldott.

Lovarda
Egy egy zárt lovarda csarnok, amely funkciója alapján ugyan csak részben illetve közvetve kapcsolódik a mezőgazdasághoz, az állattartáshoz, hiszen talán inkább soroljuk a lovaglást a sportolás, a szabadidős mozgási tevékenységek körébe, de jelentősége és a lovaknak az épület kialakítását befolyásoló szerepe miatt inkább a mezőgazdasági csarnokokhoz kapcsolódik. A csarnok méretét a konkrét igények szabják meg, jellemző a nagy egybefüggő légtér, legalább 1000m2 körüli alapterület és min. 5m-es belmagasság. Jelen lovarda mintaépület 25x50m alaprajzi méretű (1250m2 alapterület), egy légterű, zárt csarnok. Fő teherhordó szerkezete változó keresztmetszetű, hegesztett I-szelvényű acél keretszerkezet, vasbeton pontalapokkal az oszloptalpak alatt. A tetőszerkezet vékonyfalú tűzihorganyzott acél Z-szelemenekre csavarozott egyrétegű trapézlemez fedésből áll, a profilhoz illeszkedő, műanyag, pontszerű bevilágító elemekkel a természetes bevilágítás céljára. A külső térelhatároló falszerkezet 2 részből áll: alul – az élő állattartásból fakadó agresszívabb környezeti hatások és fokozott dinamikus igénybevételek eshetősége miatt – végig 2,6m magas hagyományos falazott téglafal készül, látszó felülettel az acél oszlopok között, míg felette könnyűszerkezetes falburkolat készül vízszintes C-profilú tűzihorganyzott acél falvázgerendák és függőleges trapézlemez felhasználásával. Nyílászáróként a 2 oromfal közepén helyezkedik el a ki- és bejárást biztosító 1-1 nagyméretű kétszárnyú kapu, valamint a téglafal felett végigfutó ablaksorok biztosítják körben a lovarda természetes megvilágítását.

Vissza

A Lindab
világszerte

Online is
elérhető

Az újítás alapja
a fejlesztés

Partner
a fejlődésben

Ügyfél vélemények

Central European Transport Kft.
Mihalik Róbert

"Az a tény, hogy a szerkezet szerelése csupán három hónapot vett igénybe, megtakarításként köszön vissza."

L&M Fémszerkezetgyártó Kft
Mészáros Sándor

"Nincsenek álmatlan éjszakáim a szállítási gondok, az anyagok megbízhatósága vagy éppen a későbbiekben bekövetkező korróziós problémák miatt."

Bavas Bau Kft.
Bagdán Ákos

"Az eladott áruhoz jelentős hozzáadott érték társul innovációban és szolgáltatásban!"

Ajánlatot kérek

Az ajánlat kérés elküldésével elfogadom az ÁSZF -et.

Képviselőink elérhetősége

Ajánlatot
kérek

Az ajánlat kérés elküldésével elfogadom az ÁSZF -et.

+

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk
Elfogadom Elutasítom